Toró T. Tibor maradt az EMNP elnöke

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári országos küldöttgyűlése szombaton újraválasztotta a pártelnöki tisztségbe Toró T. Tibort.

Toró T. Tibor egyedüli jelölt volt az elnöki posztra, a 384 leadott szavazatból 374 támogatta újraválasztását.
Elnökjelölti programbeszédében Toró T. Tibor a prioritások között említette az EMNP szervezeti építésének a folytatását, a romániai magyar társadalom gondjaira választ adó szakpolitikák kidolgozását.

Kijelentette, a román nemzetállami törekvésekkel szemben csakis egységesen fellépve lehet sikeres a közösség. A legfontosabb törésvonalat a bukaresti hatalomhoz való viszonyban és az ezzel kapcsolatos jövőképekben látta.
"Van egy tábor, amelyik a bukaresti kijárásos politika híve. Mi Erdélyben akarunk jövőt építeni" - vélekedett az elnök. Úgy látta, törekedni kell a jövőképek összehangolására, de nem kell bármi áron összehangolni ezeket.

A jövő évi választásokról szólva fontosnak tartotta, hogy valamennyi erdélyi magyar megszerezze a magyar állampolgárságot, és részt vegyen a magyarországi választásokon. Úgy vélte, azt a lehetőséget sem szabad kihagyni, amelyet a 2014-es romániai elnökválasztás kampánya nyújt az erdélyi magyarságnak a román közgondolkozás alakítására.

Toró T. Tibor úgy vélekedett, a néppártnak - nem lévén jelen a parlamentben - a közösség erején keresztül kell befolyást gyakorolnia a romániai politikára.

Öttagúról héttagúra bővült a párt elnöksége, amelyben három újonc is helyet kapott.
Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára az EMNP kongresszusán üdvözölte a szerb-koszovói viszony normalizálásáról pénteken elért megállapodást.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodásnak szerves része az autonómia. "Szeretném kérni, hogy a megállapodás szolgáljon számunkra is inspirációként" - jelentette ki.

Németh Zsolt egyebek között arról szólt, hogy a román-magyar viszony korábbi "mézesheteit" az elmúlt egy évben a kihívások korszaka váltotta fel. A kitartás és a magyar összefogás szükségességét hangsúlyozta annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság elérhesse céljait.

Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a magyar-román megegyezésnek az 1989-es Temesvár szellemében kell megtörténnie. Emlékeztetett arra, hogy a temesvári forradalomban románok és magyarok fogták meg egymás kezét, hogy élő láncot vonjanak a Ceausescu rezsim által meghurcolt Tőkés László köré.

Tőkés László, az EMNP védnöke beszédében a területért jogokat, Trianonért cserébe autonómiát kért. A védnök kijelentette, az erdélyi magyarság nem akar muzeális értékké degradálódni, a nemzeti autonómiát tekinti céljának. Az EMNP-közeli civil szervezetek magyarországi támogatásáról nemrég közölt Transindex-riportra, és az ezt követő feljelentésre utalva úgy fogalmazott, hogy az EMNP elleni támadások mögött a román hatalom és az azt kiszolgáló magyarok állnak.

Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntésében intő jelnek nevezte az erdélyi magyarság fogyását, amelynek cselekvésre kell ösztönöznie a közösséget. Kijelentette, nincs magyar jövő Erdélyben az önálló állami magyar egyetem nélkül, a szimbólumok szabad használata nélkül, nincs magyar jövő az autonómia nélkül.

A kongresszust a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) részéről Rétvári Bence, a Lehet Más a Politika (LMP) részéről Schiffer András, a Jobbik részéről Szávay István, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának, valamint a Szociális Uniónak a nevében Szili Katalin köszöntötte.